ATE
Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi Kulturális és Sport Egyesület

Keresés a honlapon


Üzenőfal


Név:

Üzenet (max. 100 karakter):


Szavazás






Alsódobsza nevezetességei

Alsódobsza címere Alsódobsza

Alsódobsza község ott fekszik, ahol a Nagy Alföld északkeleti csücske és a Zempléni-hegység délnyugati nyúlványai találkoznak. A volt Zemplén megye déli részének északnyugati sarkában, a Hernád folyó mellett, ahol a Harangod vidékének északi széle beleolvad a Zempléni hegysor délnyugati dombsorainak napsütötte lankáiba.



A község fennsíkon fekszik, ezért nyugat felé gyönyörű kilátást nyújt a Hernádra, annak számtalan ezüstösen csillogó kanyarulatára. A Hernád-völgy tengersík lapályára, a szikszói dombokra, távolabb a Bükkre, Miskolcra, valamint a tiszta időben látható, rózsaszínben csillogó Tátra hegytömegeire. A községet a térképen is könnyen megtalálhatjuk, hiszen a Rákóczi utcáján halad keresztül a 21-es délkör.



Református templom

Az ősi falu egy másik, a Hernád folyóhoz közelebbi helyen feküdt első református templomával együtt, mely tűzvész következtében leégett. 1724-ben ugyanerre a helyre épült a gyülekezet második temploma, melyet 1803-ban földrengés pusztított el a faluval együtt. Ezután költözött a település jelenlegi helyére, ahol a mai templomukat felépítették 1807-1808-ban, amely egy 1889-es tűzvészkor szintén leégett, de újjáépítettek.
Belső terében 330 ülőhely van. Mennyezete sík, vakolt. A szószékkel szemben lévő falon láthatjuk az I. világháborús hősök emléktábláját. 190 kg-os harangját 1902-ben, a 150 kg-osat 1924-ben öntötték.
Az orgonát Gerstenengst József építette 1943-ban 8 változattal amely a templommal együtt 2007 augusztusára megújulva hirdette isten házának kétszázadik születésnapját.



Tájházak

A községünk két tájházzal is büszkélkedhet! Az egyik ugyan magántulajdonban van, azonban így is megtekinthető. Rendezett udvarában mintha megállt volna az idő. Az eredeti régi tárgyak sajátos hangulatot teremtenek az oda látogatók számára.



A másik tornácos faluház az önkormányzat frissen szerzett tulajdona, melynek felújítása, berendezése egyenlőre még várat magára. Reményeink szerint mihamarabb megnyílik a nagyközönség előtt, ezzel is továbbadva múltunk egy kis darabkáját.



Kopjafák

A falu közepét hangulatos kis park díszíti, melyben szépen faragott magányos kopjafa hirdeti a lakók településük iránti szeretetét. A másik emlékmű ugyan kiesik a tanösvény útvonalából, azonban mégis érdemes meglátogatni. Ezen alkotás a rendszerváltásnak, s az azóta eltelt sikerekben gazdag esztendőknek adózik kellő tisztelettel.



Pincesor

Mint ahogy a település címere is jelzi, a helyiek ősi foglalkozása a szőlőtermesztés. Azonban az 1870-es évek végén jelentkező filoxéra vész óriási kárt okozott a gazdáknak, akik ezután mezőgazdasági termelésre tértek át. A múlt század végén egyre többen fedezték fel újra a bortermelés és fogyasztás szépségeit, melynek ékes példái a község határában lévő borospincék. Az itt elfogyasztott zamatos nedű, és az innen nyíló csodálatos panoráma egy csapásra elűzi a mindennapi élet gondjait.



Szakadópartok

A szakadópart alapkőzete jelentős részben pleisztocén lösz, amely a Szerencsi-szigethegység itt viszonylag mélyen levő vulkáni kőzeteire települt agyagrétegekre rakódott. A Hernád bal partján a mélyebb rétegekben elhelyezkedő agyag-homok határ a folyó felé lejt. Ezen a csúszólapon a helyenként 100 m vastagságot elérő szakadópart átlagosan 0.5-1 dm/év sebességgel a folyó felé kúszik. A nagy tömegű mozgások kiváltásában szerepet játszhat a manapság is tapasztalható szeizmikus aktivitás (SZLABÓCZKY 1985). A lassan kúszó agyagoshomokos-löszös rétegek a part közelében leomlanak; az omladék anyagát a folyóvíz fokozatosan elszállítja. Az állandóan megújuló meredek lejtőn csak ásványos váztalaj tud kialakulni, amely a lösz, illetve a pannon agyag- és homokrétegek keveredéséből keletkezik (LAKATOS 1964). Ezen az omladékon él a tátorján.



Hernád folyó

A Sajó mellékfolyója, melybe Körömnél torkollik a Sajóba amely a Tiszába torkollik Tiszaújváros felett. 1040 m magasságban az Alacsony-Tátrában ered. Mellékága a Vadász-patak. Egyetlen mesterséges ága a Hernádszurdoktól induló, és Bőcsnél visszatérő Bársonyos csatorna. A folyó Abaújnádasd községnél hagyja el Szlovákiát, és Abaújvárnál érkezik Magyarországra, 11 km hosszban határfolyó. Magyarországi szakasz nehézségi foka ww-1 könnyű vadvíz, és gyors folyóvíz. Európa egyik legkevésbé szabályozott folyóvize csak kajakkal vagy kenuval járható, sok a sziget, és a bedőlt fa. Kenutúrára főként a felső szakaszán gyakorlott kenusoknak ajánlott.

A folyó teljes hossza 286 km ebből Szlovákiában 178, Magyarországon 118.
Vízgyűjtő terület Magyarországon 1136 km2
A meder átlagos esése 55,7 cm/km
Átlagos sebessége 2,1-6 km/h
Átlagos mélysége:1-3 m
Szélessége 20-60 m


Megyaszó érintett nevezetességei

Megyaszó

Megyaszó Község Zemplén vármegyében (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében), a szerencsi járásban fekszik, a Zempléni-hegység nyugat felé elhúzódó dombságainak egyik völgyében. Az alsó rész tengerszint feletti magassága 110 m, innen kezdődőleg fokozatosan emelkedik a felszín. A hosszúra nyúlt hegyek, dombok vonulata mind észak-déli irányú. A közöttük lévő völgyhajlatokban források fakadnak, és patakok folynak. A község határa átmenetet képez a síkság és a hegyvidék között. A délre nyúló alsó határrész tipikus alföldi táj. A település felső határa jellegzetesen dombsági vidék, lankás völgyek, dombok váltakoznak, s a magaslatokról szabad kilátás nyílik dél felé egészen a Tiszáig.



Holtág



Szürkemarha gulya

"Bazsgérban (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Csodálatos állat." Abu Hamid arab kereskedő így látta és írta le a magyar szürkemarhát ezer évvel ezelőtt. Szerencsés túrázó is könnyen belebotolhat ezen ősi állatba, ugyanis a megyaszói szürkemarha gulya egyik legelője a Holtág túloldalán található. Lehetőség szerint tartózkodjunk az ellenkező oldalon, ne háborgassuk, s ne menjünk közel hozzájuk!



Tátorjános Természetvédelmi Terület

Tátorján

A faj hazánk poszt glaciális meleg kori, reliktum növénye, a Kárpát-medence mogyorókori löszpusztáinak hírmondója. A pannon térség löszsztyeppjeinek egyik karakterisztikus, de ritkává vált faja. A fekete és Kaszpi tenger areája kiterjedt, nálunk már csak lokális elszigetelt populációi élnek. A számon tartott hazai állomány 2600-3000 egyed. A faj hazánkban aktuálisan veszélyeztetett, fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 ft. Szerepel a IUCN Vörös könyvében. A hazai állomány megfogyatkozásához egykor táplálékként való gyűjtése is hozzájárulhatott.



Hernád folyó

A Hernád Magyarország egyik legszebb és legérdekesebb folyója. Medre változékony, kanyargós, sok zátonnyal, szigettel, kidőlt fákkal és leszakadt parttal. Különösen magas vízállásnál vadvíz jellegű folyó.
Csak kajakkal és kenuval járható. A túrázók tájékozódását nehezíti, hogy a folyó gyakran (minden áradás után) változtatja medrét, és a fkm adatokat sehol nem jelzi tábla. A folyó vizét 4 helyen gát duzzasztja, ezért ezeken a helyeken átemeléssel haladhatunk csak tovább.
Előnye, a „kezdő túrázóknak” ajánlott Bodroggal szemben, hogy szinte mindenütt találunk táborozásra alkalmas helyet, ahol a homokos vagy kavicsos parton könnyű a kikötés.
A Hernád-túrán résztvevőknek ajánlott gyakorlott vezetővel útra kelni és a Magyar Természetvédők Szövetsége által kiadott Vízitúrázók térképei sorozat 12. füzetét áttanulmányozni.



Pincefalu

A falu 116 borházat számláló hangulatos pincesora az úgynevezett Kis-Megyaszó, a településsel szomszédos összefüggő akácerdőben található. A helybeliek kedvelt kirándulási célpontja, melynél keresve se találnánk ideálisabb helyet borkóstolásra. A pincékben található igazán régi borászati eszközök tanúsítják az itt élők hozzáértését, szeretetét a borkultúra iránt
Mivel a falu lakosságának kedvelt időtöltése a szőlőművelés, ma is sok család tárolja itt az ízes nedűt, a bort.


Szentistvánbaksa nevezetességei

Szentistvánbaksa

Rang: község
Terület: 656 hektár
Lakosság: 295 fő
Lakások száma: 140
Telefonkörzet: 46
Irányítószám: 3844
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség: Szikszói

Szentistvánbaksa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád egyik kanyarulatának völgyében található. A 3.számú főúttól csupán 8 km-re, a 37-es úttól 15 km-re helyezkedik el. A község közúton két irányból is mind Nagykinizs, mind Megyaszó felől tökéletesen megközelíthető.



Rendszeres autóbuszjárat köti össze Miskolccal és a környező településekkel, a falu vasúton történő megközelítése Halmajig lehetséges, ahonnan autóbusz szállítja az utasokat.



Első írásos említése 1262-ben Felsew-baxa néven történik. Egy 1427-es jegyzékben mindössze egy jobbágyrészként szerepel. 1520 előtt a Hegymegi, majd később az Abonyi család birtoka. A falut 1564-ben Abonyi Imre nevén jegyzik, népessége csekély. A török időkben elpusztul, csak kb 100 év múlva települ be ismét. 1744-től 1802-ig Abonyi András a földesura, vele hal ki a nagymúltú család. 1850 körül 209 róm. kat. , 451 ref. 19 ev 54 izraelita állandó lakosa van.



1740 után vétel utján a selyebi Tiszta család birtokába került. A lakosság főként őstermeléssel foglalkozik, lakóházainak száma 128, egy ref. temploma van. Egy ref. népiskola és ref. általános továbbképző működik a faluban (1939-es adat).
Ma területe 656 hektár, lakosainak száma 290 fő, és 140 db ház található a faluban.




Hernád folyó

Alternatív útvonalként Szentistvánbaksát megközelíthetjük vízi úton is.
A községet körülölelő Hernád folyó kajakkal vagy kenuval járható, a sportág szerelmeseinek kedvelt útvonal a festői szépségű folyó.



Avarkori földvár
A megyében az egyik legjelentősebb régészeti lelőhely, bronzkori emberi település egységes képe mutatkozik az előkerült leletek alapján. A község fölött emelkedő dombok mélyén cölöpökre épített sírkamrák a Kr.e. 2., vagy 3. sz. emlékei. A község fölött egy uralgó magaslaton az 1800-as évek végén avarkori földvár, erődítmény és megerődített település nyomaira bukkantak. Jókai Mór, a nagy romantikus magyar író az „Új földesúr” c. regényéhez csatolt jegyzetekben említést tesz az Abaúj vármegyében elhelyezkedő Szentistvánbaksa nevű település fölötti avarkori földvárról. Az 1930-as években a miskolci Hermann Ottó múzeum régészeti részlegének munkatársai ásatásokat végeztek a szántóföldből ma is 10 méter magasan kiemelkedő – az egykori erődítmény központi részét képező- bástya szerű dombon. Az ásatások során kerámia edények, és avar-kori fegyverek maradványai kerültek elő nagy tömegben. Az egykori földvár körüli mai szántóföldeken még manapság is számtalan kisebb kerámiatöredéket és a zempléni hegyekből az avar-korban ideszállított kődarabokat fordítanak ki az ekék a földből



Bikarét

A község keleti határában, egy domboldalba bemélyedve található, ez az ókori görög színházra emlékeztető rét. Nevét az itt legeltetett marhák után kapta, akik patájukkal teraszosra taposták a rét oldalát, ezzel is tovább fokozva a sajátos színházi hatást. A számtalan vadvirág között márciustól-áprilisig nyilík a védett tavaszi hérics, mely társaival együtt pillangók tömegeit csalogatja magához.




“Semmi sem rombolja annyira az ember testét, mint a tartós tétlenség.” (Arisztotelész)

Honlapkészítés